Klasszikus lakberendezés

A klasszikus enteriőrök eredete régi történelmi korokba nyúlik vissza. A középkori emberek szobáit míves bútorok, pazar kelmék és kifinomult színek töltötték be. A szobabelsők ezt követően is a történelmi korok szerint alakultak ki illetve át és tükrözték az adott kor eszmeiségét.

E stílus kialakításához első sorban lehetőleg szimmetrikus, monumentális térre van szükségünk, magas, teremszerű szobákra, amelyek méltóságot sugároznak.

Legjobban a következő jelzőkkel illethetnénk a klasszikus lakberendezés légkörét: fensőbbséges, elegáns, értékes, fényűző, távolságtartó, nyugalmat árasztó.

Színeit akár a meleg, akár a hideg színvilágból is választhatjuk. Az antik bútor tömör, minőségi ezért maradandó.

A kandalló lehet az otthon fókusza, amely meghittséget ad egy klasszikus nappalinak, és segít feloldani az emelkedett, vagy túlságosan merev hangulatot.

A drapériák, függönyök nemes anyagból  – selyemből, bársonyból, csipkéből – készülnek. A bútorok mellett a kelmék adják meg a klasszikus otthon karakterét.

Amikor  képeket választunk ebbe az enteriőrbe, használhatunk fantáziadús paszpartuzást, evvel is hangsúlyozván az egyéni stílust.

Az antik enteriőr egyik leglényegesebb eszköze a szimmetria, és ezt a képek elhelyezésénél is vegyük figyelembe.

Klasszikus lakberendezés szépségét emelik a vázák, míves keretbe zárt tükrök, porcelánok, faliórák, ezüst- és réztárgyak, gyertyatartók, falikarok és lámpák, párnák és takarók, kilincsek és ajtódíszek, és nem utolsó sorban a zongora – hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük -, a teljesség igénye nélkül.

Hozzánk illő ez a stílus, ha rajongunk az antik darabokért és nosztalgiával viseltetünk a régi korok iránt, vagy, ha kedvünkre van a kimért, előkelőséget sugárzó, kifinomult tér, és az etikett tiszteletével azonosulunk. Vigyázat, nem minden antik bútor illik egymáshoz!