Art Deco lakberendezés

A XX. század kezdete rádöbbenti a tervezőket arra a tényre, hogy az elpolgáriasodott világ új lakáseszmény kialakítását várja el tőlük. Ugyanilyen elvárása van az egyre gyorsabban fejlődő iparnak is a formatervezéssel szemben. Most már kevésnek bizonyulnak az art nouveau kínálta lehetőségek. A tervezett formák és szerkezetek a felhasználásra kerülő anyagok a megmunkáló gépek által nyújtott új lehetőségeknek kell, hogy megfeleljenek.

A tárgyakat a fölösleges díszítményektől megszabadítják, a szerkezeteket racionalizálják az ipari gyárthatóság szempontjából, és így alkalmassá válnak azok a tömeggyártásra. A feladat óriási, hiszen egyik napról a másikra az automobilok korára ébred a világ. A kis asztalos vállalkozásokat korszerű bútorgyártó nagyüzemek váltják fel, az alapanyagok kínálati palettáján soha nem látott választék tárul a gyártók és a tervezők elé. Új műsorhoz új stílus kell. Ezt felismerve a kor művészi és műszaki alkotói megteremtik a napjainkban is ható új irányzatot, melyet mi art deco néven ismerünk. Megteremtői visszanyúlnak a XVI. Lajos Direktóriumi stílusában készült használati tárgyak és bútorok formajegyeihez, de felhasználják az art nouveau korábban elért összes ipari formatervezési eredményeit is.

Később ebből az irányzatból további formai letisztulással, forradalmian új szerkezeti megoldásokkal, és a funkció még inkább előtérbe helyezésével, jön létre az avantgárd, valamint a bauhaus irányzat. Art deco-ban érhetjük először tetten a funkcionalizmust, a polgári életvitellel azonosuló formavilágot, a sokrétű anyagfelhasználást és a gépipari tömeggyártáshoz szükséges szerkezeti megoldásokat. Ezek együtt a XX. század nagy újításai a formatervezésben.